Dobsina

Városlátogatás Dobsinán Rozsnyótól 26 km-re északnyugatra, a Gömör-Szepesi- érchegység középső részén fekszik Dobsina. A település 1326-ban keletkezett, amikor szász bányászokat telepítettek ide. 1417-ben Zsigmond királytól vásártartási jogot kapott és bányaváros lett. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, később vasat, rezet, kobaltot és higanyt is bányásztak. A 17-ik században a környék vasiparának központja lett. Itt alakult meg az ország első vasolvasztója. A levéltári dokumentumok Dobsinát a történelmi Magyarország első "acélvárosaként" említik. 1756-ban Mária Terézia rendeletére szabad királyi város lett. A történelmi műemlékek közül Dobsinán az 1480-ból származó régi gótikus evangélikus templom, az 1792-ben épült barokk-klasszicista római katolikus templom és az 1470-ből származó, neoreneszánsz stílusban épült városháza épülete maradt fenn. 1910-ben 5029 lakosából 1739 magyar, 1688 német és 1503 szlovák volt. A 2011-es népszámlálási adatok szerint azonban szinte teljesen eltűnt a magyar és német lakosság. Magyar nemzetiségűnek mindössze 13-an, németnek 8-an vallották magukat. A múlt század embertelen körülményei a bányavárost sem kerülték el. A magyar és német ajkú lakosságot kitelepítették Dobsináról. 1945. június 18- án, 265 a kitelepítés után visszatérni szándékozó főként német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost mészároltak le a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg katonái.

Project Description